A 25. Bond-film, a 007 Nincs idő meghalni, közel 2 éves várakozás után, végre megtekinthető a Cinema City mozik nagyvásznán 2D-ben, 3D-ben, IMAX 3D-ben, ScreenX-ben, sőt 4DX-ben is, illetve a Cinema City Aréna és Mammut mozi kényelmes VIP-termei és finom ételei is csak rátok várnak!
Folytatódjon az, "Amit nem tudtál a James Bond filmekről" blogcikksorozatunk második része, amelyben Dudás Viktor filmszakértő gyűjtött össze Nektek számos igen izgalmas 007-es háttérinformációt.
Az alábbiakban megtudhatjátok többek között azt, hogy hány Oscar-díjat nyert el a Bond-széria eddig, illetve, hogy hogyan köthető Albert R. Broccoli és családja a James Bond-filmekhez.
James Bond az Oscaron
Noha az Amerikai Filmakadémia díjjak tekintetében sosem halmozta el Őfelsége titkosügynökét, azt sem mondhatjuk, hogy teljesen figyelmen kívül hagyta volna.
2013-ban az Oscar-díj átadón egy külön műsorelemmel fejezték ki tiszteletüket a filmsorozat 50. évfordulója alkalmából. A különleges összeállítást Halle Berry konferálta fel, majd a filmrészleteket követően Dame Shirley Bassey adta elő a Goldfinger főcímdalát – hatalmas ováció közepette.
Az 1962 október 5-én útjára indult film-sorozat első kettő epizódja a nagy díjátadók részéről szinte teljesen figyelmen kívül maradt. Csupán Ursula Andress kapott a Golden Globe-on említést a "Most Promising Newcomer" kategóriában – Tippi Hedrennel (Madarak) és Elke Sommerrel (A díj) megosztva.
Az első Oscar- jelölés és díj Norman Wanstall nevéhez fűződik 1965-ből a 37. díjátadóról, aki a Goldfinger Hangeffektjeiért kapott szobrot. A díjat Angie Dickinsontól (Rio Bravo) vehette át.
A széria második díja John Stears nevéhez kötődik, aki 1966-ban a 38. Oscaron a Tűzgolyó Specialis Vizuális Effektekjeiért érdemelte ki a szobrot, amit Dorothy Malone-tól vehetett volna át, de Stears nem jelent meg az eseményen. Tizenegy évvel később vigasztalódhatott, amikor 1977-ben az 50. ceremónián a StarWars Legjobb Vizuális effektjeiért díjazták.
Ezt követően jöttek a csak jelöléseket hozó évek. 1972-ben a 44. Oscaron a Gyémántok az örökkévalóságnak a "Legjobb hang" kategóriában kapott jelölést. 1974-ben a 46. ceremóniáról Paul és Linda McCartney távozott üres kézzel az Élni és halni hagyni "Legjobb dal" „Live and Let Die” jelölése után. 1977-ben az 50. díjátadón három kategóriában is érdekelt volt A kém, aki szeretett engem. Hiába a "Legjobb látvány", "Legjobb eredeti filmzene", "Legjobb betétdal" – „Nobody Does It Better”, előadó: Carly Simon – jelölések, sajnos senki sem tudta díjra váltani.
1980-ban az 52. Oscaron a Holdkelte "Legjobb vizuális effektek", majd 1982-ben az 54. alkalmon a Szigorúan bizalmas a "Legjobb betétdal" – „For your Eyes Only”, előadó: Sheena Easton – távozott üres kézzel. Ettől még az év emlékezetes marad a franchise számára, mivel Albert R. Broccoli munkásságát az Akadémia az Irving G. Thalberg Memorial Award elismeréssel honorálta, amit Roger Moore adott át producerének.
Több, mint 30 év szünet után 2013-ban a 85. díjátadón eddig rekordnak számító öt jelölést kapott a Skyfall. A "Legjobb betétdal" kategóriában az Adele által előadott „Skyfall” Paul Epworth-szal közösen, valamint a "Legjobb hangvágás" kategóriában Per Hallberg és Karen Baker Landers térhetett haza szoborral. Sajnálatosan a "Legjobb fényképezés" kategóriában Roger Deakins jubileumi 10. jelölését sem tudta díjra váltani (azóta már van neki kettő is), valamint a "Legjobb filmzene", "Legjobb hangkeverés" maradt „csak” jelölés. 47 év után nyert újra film-sorozat újabb epizódja Oscart, ami rekord – és nem is hiszem, hogy bárki ezt meg fogja tudni dönteni. Legutóbb 2016-ban a 88. ceremónián a Spectre – A fantom visszatér hozott Oscar a sorozatnak a "Legjobb betétdal" kategóriában, ahol Sam Smith előadásában készült „Writings On The Wall” dal Jimmy Napes-szel közösen érdemelte ki a szobrot.
James Bond karakterét megformáló színészek közül egyedül Sean Connery kapott Oscar-t az Aki legyőzte Al Caponét című filmben nyújtott alakításáért a "Legjobb férfi mellékszerep" kategóriában 1987-ben.
Albert Romolo Broccoli – A James Bond filmek producere
1909-ben New York Queens negyedében született Calabriából az USA-ba bevándorolt Giovanni Broccoli és Kristina Vence gyermekeként. Családi viszonyai leginkább Mario Puzo novelláiba illenének.
Mielőtt a filmiparba került volna sokféle munkát végzett, volt koporsókészítő is. Az első filmes munkáját Howard Hughes A törvényenkívüli (1943) filmjében kapta. Itt találkozott először életre szóló barátjával, Howard Hughes-szal, aki miután Howard Hawks rendezőt kirúgta és átvette a rendezést maga mellé vette rendezőasszisztensként.
Az ’50-es évek elején Londonba került, ahová támogatásokkal amerikai filmes produkciókat csábítottak át. Itt alapította Irving Allennel első filmes cégét Warwick Films néven, és kisebb produkciókat gyártottak. Mivel folyamatosan kereste a lehetőségeket hamar megtalálta magának Ian Flemming írásait és egyből érdekelni kezdte a megfilmesítés lehetősége. Csakhogy a jogok Harry Saltzman birtokában voltak. El kezdtek tárgyalni, de Saltzman nem volt hajlandó eladni a jogokat, de a társulásba belement. Így jött létre az EON Productions, amelynek tulajdonlására létrehozták a Danjag LCC-t, a feleségeik, Dana és Jacqueline neveinek a kezdőbetűiből.
Saltzman több filmmel is foglalkozott, miközben Broccoli az Oroszországból szeretettelt követően már szinte csak Bond filmekkel.
1966-ban a Csak kétszer élsz számára kerestek helyszíneket Japánban. A hazautazás előtt egy nappal meghívták egy ninja-bemutatóra ezért lemondta a másnapi járatát. A repülő, amivel utazott volna légörvénybe került és lezuhant.
’60-as évek végére jelentősen megromlott a viszonya Saltzmannal, és elváltak útjaik. Broccoli megerősödve jött ki a helyzetből és innentől kezdve a Bond filmek már rendre úgy kezdődtek: Albert R. Broccoli Presents. A korábbiaknál könnyedebb hangvételű filmeket kezdett gyártani, amelyeket a kritikusok fanyalogva, a közönség meg igen lelkesen fogadott. A magányos ügynök volt az utolsó filmje, az Aranyszemben már csak, mint Consulting producer vett részt.
Háromszor nősült. Első házasságából nem lett gyermeke. Második, Nedra Clarkkal kötött házassága is úgy tűnt gyermektelen lesz, ezért örökbe fogadtak egy kisfiút, ő lett Tony Broccoli. Majd ezt követően mégis lett saját lány gyermekük, Tina Broccoli. Sajnálatosan Nedra a szülést követően elhunyt.
1959-ben felségül vette Dana Wilsont, akivel közös lánygyermekük született Barbara Broccoli, valamint a felügyelete alá került Dana fia, Michael G. Wilson.
Barbara Broccoli 17 évesen kezdett dolgozni A kém, aki szeretett engem sajtóosztáján. A Polipkában már, mint rendező asszisztens, a Halálos rémületben pedig már Associate producer ként kap kreditet.
A James Bond-filmek mellett jelentős színház produceri karrierje. 2014-ben a Berlinale Zsűrijében is helyet kapott.
Michael G. Wilson édesapja az a Lewis Wilson volt, aki 1943-ban indult sorozatban elsőként formálhatta meg Batmant. Michael villamosmérnöknek tanult, majd jogot a Stanfordon. Első munkahelye az USA Kormánya volt, majd 1972-ben csatlakozott az EON Productionhoz, ahol a jogi osztályon kezdett dolgozni. Nevelő apja őt is A kém, aki szeretett engem forgatásán engedte először a filmek közelébe saját asszisztenseként. 1981-től A szigorúan bizalmas előkészületeitől aktívan együtt dolgozott Richard Maibaum forgatókönyvíróval, majd 1989-ben egyedül kellett befejeznie A magányos ügynök forgatókönyvét, mert az akkor zajló sztrájk nem tette lehetővé Maibaum számára az írást. Mindkettőjüknek ez volt az utolsó forgatókönyvírói munkájuk. A Goldfinger óta, ahol katona volt, minden filmben van egy cameo szerepe.
